Az 1990-es évek közepe óta hazámban az általános sebességváltók fő műszaki hiányosságai a következő szempontokban tükröződnek:
1. Teherbírás. Ha Sanias példáját vesszük, az 1993-as minta névleges teljesítménye ugyanazon (vagy alapvetően közeli) középtávolságon 10% -20% -kal magasabb, mint az 1998-as minta. Az 1995-ös és az 1997-es minta körülbelül 20% -kal magasabb, mint az 1993-as minta. Az 1999. évi minta körülbelül 10% -kal magasabb, mint az 1997. évi minta. A hazámban még mindig vezető szerepet játszó GSA60 és GSA100reduktorok névleges teljesítménye azonban csak a mintaértékekkel egyenértékűnak,-nekSanif 1990 és 1995 között, és a különbség egyre nagyobb. Más vállalatok kivételével a híres külföldi vállalatok termékmintáinak teherbírása nagyjából azonos szinten van. A teherbírás folyamatos javulásának fő oka a technológia érettsége, valamint a minőség-ellenőrzési szint javulása és stabilitása.
2. Moduláris kialakítás. A németországi Drezdában, a Nemzetközi Gear Konferencia 1996-os kutatási jelentése szerint, amikor a sebességváltó-tengelykapcsolók külső hajtóműhüvelyeinek száma 1 eszközről 20-ra nőtt, a gyártási költség a következőképpen változott: apró alkatrészek (súly: 0,75 kg,Φ500 mm) a költség közel 90% -kal csökken, és a közepes alkatrészek (20 kg súly,Φ200 mm) közel 50% -kal csökken.
3. Intézkedések a zaj csökkentésére. Számos külföldi vállalat a kúpkerekek nagy pontosságú csiszolását alkalmazzák (a kúpkerekes fogaskerekek általában nem csiszolják a fogakat az 1980-as évek előtti karburálás és kioltás után, csak a csiszolás párosításához), a fogaskerék módosításával, az egybeesési fok növelésével és a doboz szerkezetének javításával, mint pl. hangelnyelő kialakítás a zaj csökkentése érdekében. A HANSEN szabványa szerint az 1990-es években kialakult P4 zaj 2,5-9DB (A) -al alacsonyabb, mint az 1980-as évek HPP-je.
4. Az ISO kezdte megfogalmazni a reduktorok műszaki feltételeit és szabványait. Az ISO szabvány megfogalmazása tovább egységesíti a reduktoripar viselkedését, és elősegíti a reduktortechnológia fejlődését. Ezzel szemben hazám' sebességváltó-iparának fejlődése még mindig messze elmarad a fejlett országok szintjétől. Ezért hazánk' ipari általános célú szűkítő vállalkozásainak figyelmet kell fordítaniuk az ipari termékszabványok kialakításának előmozdítására, a kis- és középvállalkozásoknak pedig együtt kell működniük új termékek kifejlesztésében és versenyképességük növelésében a külföldi piacokon.
